Olyan szerencsém volt, hogy sikerült egy konszern-testvérpárt tesztelésnek alávetnem. Az összehasonlítás tárgya egy 2001-es születésű Volkswagen Polo és egy 2002-ben forgalomba helyezett Skoda Fabia. A két autó egymás megfelelője, hiszen a Skoda és a VW 1991-es összeborulása (más olvasatban a Skoda németek általi bekebelezése) óta a két márka egymásnak megfelelő méretű autói többé-kevésbé közös alapokra épülnek. Ma ott tartunk, hogy a Skoda termékein érezhető, hogy szándékosan visszafogottabb a minőségük, tartalmaznak direkt elnagyolt részleteket, nehogy veszélyeztessék az anyacég érdekeit. Érdekes megnézni, hogy hol tartott ez a dolog egy bő évtizeddel ezelőtt…
Hát nem itt. A Fabia tervezésekor a Skoda még tanulófázisban volt. Nekik nem volt több évtized rutinjuk a kisautógyártásban, mint a VW-nek. Ehhez képest elég nagyot gurítottak, hiszen a Fabia elnyerte (többek között) az Év autója díjat több európai országban is. Ettől függetlenül még szó sem volt arról, hogy akár csak megközelíthetnék új német tulaj gyártási színvonalát. A Polo-ból akkoriban már a harmadik generáció futott, annak is a vége, hiszen 2002-ben érkezett a negyedik eresztés. Műszakilag utóbbi már szinte egy az egyben azonos volt a Fabiával. A VW-nek tehát volt ideje csiszolgatni a kis apróságot. Ezt érezni is a két autón. Nézzük meg őket közelebbről…
Fabia – A család szeme fénye
Tesztünk cseh játékosa nem a legjobb leosztást kapta a konfigurációs listán. Ez az a változat, amiről sehol nem találni sajtófotót: fekete műanyag (tehát nem színre fújt) lökhárítók, ohne szervo, elöl- hátul kurblis ablak, stb. Ehhez természetesen az alapmotor dukál, ami ekkor már az új 1,2 literes háromhengeres volt. Hát… Ha ez az új, akkor nem akarom tudni milyen volt a régi. Az erővel nincs gond, 55 lóerő elég egy szűken egy tonnás kocsihoz, sokkal jobban zavart a tipikus háromhengeres röfögés. Egy-egy gázfröccsre olyan hangot adott a motor, mintha átmentem volna egy komolyabb faágon. Pedig semmi baja (60.000 kilométerrel ne is legyen), ez egyszerűen ilyen. Emellett nem igazán érzem az innovációt, hiszen ez egy sima hengerenként kétszelepes egység, a háromhengeresség meg szerintem inkább ártott neki, mint használt. Itt jegyezném meg (az összeesküvés-elméletekben utazóknak kedvezve), hogy ez az 1,2-es motor a VW-től érkezett a Skodához. Talán ezzel akarták jelezni, hogy hol a helye a cseheknek a konszern arculatában. További érdekesség, hogy gyorsan pörög fel a kis motor, de már ötezres fordulatnál belenyal a mutató a piros mezőbe, holott a kicsit motorok általában szeretnek pörögni. Érdekes.
A futómű kifejezetten jó, gokartos az érzés, mint a legtöbb kisautóban. Elől az úthibákat, bukkanókat sem nagyon érezni, de a rövid tengelytáv miatt hátul azért fájnak. A váltó pontos, az áttételezése jó, nem egy álom, mint egy Mazdáé, amit puszta élvezetből kapcsolgatunk, de nem is egy FIAT-féle leveskavargató fakanál. Gyenge pont viszont a kormány. Érdekes, azt szokták mondani, hogy egy rosszul hangolt szervo totál elronthat egy amúgy jó kormányt. Ha ez a Skodánál is így volt, akkor nem csodálom, hogy szervo nélkül kérték, mert még így is rossz a kormányzás. Komikusan sokat fordul a volán a két végállás között, és középen teljesen érzéketlen, kb. 8 centi holtjátéka van. Ez ismeretlenül vezetve elég ijesztő, mert pont annyival később kezd el fordulni az autó, hogy kiverjen a hideg verejték, hogy ez nem arra megy, amerre kormányzom. Ez nyilván hozzászokás kérdése.
A Fabia nagy előnye, amit a korabeli tesztek is kiemeltek, a nagy belső tér. Ma már magától értetődőnek tartjuk, hogy még ha nem is terpeszkedve, de egy kisautóba be tud ülni négy normális méretű felnőtt. 1999-ben viszont óriási dolog volt ennyi tér egy ekkora kocsiban. Tényleg befér úgy négy felnőtt, hogy nem kell a sofőrnek a kormánnyal a hónaljában vezetni. Konkrétan tágasabb belül, mint a korábban tesztelt Nissan Almera, pedig ez egy mérettel kisebb autó. Hm…
Az autót újonnan vette tulajdonosa, garázsban tartja, a kötelező szervizeket megkapja és főleg hosszabb utakra használja, ami köztudottan jót tesz az autóknak. Ennek megfelelően a kis Fabia gyakorlatilag új, semmi baja nem volt még. Jó olyan embert látni, aki megbecsüli az autóját, vigyáz rá, nem hagyja tönkremenni.
Polo – A mester saját autója
A VW terméke sokkal viharvertebb állapotban van, mint a dédelgetett márkatárs, bár ez nyilván a közel háromszor annyi (168.000) megtett kilométernek köszönhető. Nagyon enyhén rozsdásodik az első küszöb, elég rondán össze van karistolva a hátsó lökhárító, bemattultak az első lámpaburák, világít a check engine, mert katalizátort kéne cserélni, stb. Látszik, hogy jobban megropogtatta az élet. Első tulajdonosa egy idősebb autószerelő volt, aki műszakilag nagyon odafigyelt rá, a külsejével azonban kevesebbet foglalkozott. Új gazdájánál jött elő néhány mechanikai gond: nagyon lötyög a váltó, mert teljesen elkoptak a kulisszák, de megvan minden fokozat, nem is dobálja ki egyiket sem, csak hát nem az igazi… Ahogy a kuplung is csereérett lassan, hiszen kb. a pedálút felétől majdnem ellenállás nélkül esik be a motortérbe a lábunk. Mondjuk újonnan sem lehetett egy élmény kuplungolni, mert rossz a pedálkiosztás (ez is kisautó-hendikepp, hiszen túl közel ülünk az első kerékhez, így a kerékív domborulata belóg a lábtérbe, ezért a pedálokat kissé jobbra kell eltolni).
Felszereltségét tekintve viszont nevetve lekörözi a cseh tesót: elől villanyablak, elektromosan állítható tükrök, szervokormány, rendes beépített rádió, stb. És ami a legfontosabb, hiába csak 999 köbcentis a motor, de négyhengeres és 16 szelepes! Ennek megfelelően hiába kisebb, mégis csak öt lóerővel gyengébb a Skodánál, amit ember legyen a talpán, aki megérez. De a járáskultúra… mintha egy traktorból átültünk volna egy selymesen gurgulázó V12-es Mercibe. A hektikus kelepelés helyett megnyugtató brummogás az osztályrészünk.
A Polo-val is élvezet kanyarogni, hiába, a kis önsúlyhoz nem kell bonyolult futómű. És láss csodát, ennek szervokormánya van, mégis jobb, mint a Skodáé: közvetlenebb és nem fordul feleslegesen sokat. Tény, hogy a Polo kicsit kisebb, mint a Fabia, ebben nem szívesen ültem volna hátra, pláne a fejtér miatt, de a különbség nem túl komoly.
A hibák ellenére a Polo is nagyon egyben lévő autó benyomását kelti. Ez önmagában nem lenne kunszt, de a majdnem háromszor annyi kilométert figyelembe véve már elég jó eredmény. Emellett a Polo-ban több az elektronikus kütyü, de mindegyik kifogástalanul működik, még a fényszóró magasságállítása is.
Összevetés
Ironikus, hogy mindkét csöppnyi autón büszkén virít a vonóhorog. A némettel rendszeresen vontatott is első gazdája (nem véletlenül gatya tehát a kuplungszerkezet). A „melyiket vegyem?” kérdéskörben az a meglepő válasz, hogy aki olcsóbban akar kijönni, az a VW-t vegye. Azt várnánk, hogy a magasabb presztízsű Volkswagen lesz a borsosabb, de a legolcsóbb példányok 370.000 forintról indulnak, tehát kb. félmillió környékén lehet értelmeset venni. A legjutányosabb 1,2-es Fabia viszont 430.000 forint, ráadásul elég nagy futásteljesítménnyel. A megkímélt, keveset futott darabok már 6-700.000 forintba fájnak, nem csoda, hiszen alig van ilyen. Fogyasztásban szinte nincs eltérés a két autó között. Az ilyen apróságoknál egyébként is nagyon lábfüggő. Mindkét tesztelt autó 6 liter körül eszik városban, ami országúton lemegy 5-5,5 literre.
Véleményem szerint ki lehet jelenteni, hogy a VW ezekkel a paraméterekkel még így, leharcoltabb állapotban is jobb autó. Igényesebb a technikája, ügyesebb a kormánya, gazdagabb a felszereltsége, és ezek együttesen ütik a Fabia tágasabb belsejét. Az új korukban fennálló árkülönbözet eleve nem volt túlságosan komoly, és az a kevés is szertefoszlott már ennyi idő alatt. Én azt mondanám, hogy az vegyen VW-t, aki nem nagyon megy többedmagával sehová, maximum apró gyermekeit hordaná vele. A Fabia való például annak, akinek már felnőtt méretű gyermekei vannak (maximum 2) és rendszeresen utaznak négyen. Ezen kívül annak a maroknyi perverznek ajánlom a cseh versenyzőt, akik szeretik a háromhengeresek hangját. A többiek spóroljanak még egy kicsit, könyörgöm, alig drágább az 1,4-es 68 lovas változat. Aki a németből venne erősebbet, annak sem kell 3 évvel elhalasztania a vásárlást: 6-700.000 forintért már könyékig turkálhatunk az 1,4-es Polo-k között.
